3.fejezet 2/2

3.fejezet 2.fele

- Induljunk haza de valakinek futnia kéne..mert már nincs annyi hely az autókban.- Mire ezt kimondtam a fiúk rosszat sejtve összenéztek és mi Alice-zal és Rose-zal csak bólogatunk.Kicsit sajnáltam a fiúkat egész nap a csomagjainkat cipelték és most meg igy kiszúrni velük.
- Menjenek inkább ők autóval és Hien ti is mi Alice-ékkal futunk.
- Nyugi Bells Futunk mi véglis nem vagyunk nyápicak vagy mégis fiúk?- Kérdezte röhögve Em.
-Persze,hogy nem menjetek nyugodtan ti a kocsival mi meg gyalog.- Mondta Edward és dobott egy féloldalas mosolyt . Igy még helyesebb mint szokott lenni.
- Bells jól vagy mintha látomásod lenne. - Szólongatott Lucy és a kezét előttem lebegtette.
- Látomása?- Sápadt el Alice és Rose egyszerre miközben a szatyrok kiestek a kezükből.Szerintem a eredeti sápadt arcuk szebb.
- Tessék?- Kérdeztem mert nem fogtam fel semmit.
- Neked vannak látomásaid?
- Igen . Minden képesség az enyém akiét átveszem.Már van vagy húsz képességem.- Mondtam és kihúztam magam plusz a széles vigyor se hiányozhatott.
- Mi? Ezt el kell mondani Carlisle-nak.- Kiáltott fel Alice és az autóhoz rángatott.Közben a fiúk és Rose még mindig ámultak és az álluk jelenleg a földön volt.És már ők is még sápadtabbak lettek mint voltak.Edwardtól megkérdeztem gondolatban,hogy jól van-e. " Edward jól vagy? Én sajnálom,hogy nem engedtem,hogy halld a gondolataimat de van egy pajzsom amit én irányítok. Remélem megérted. És nagyon helyes amikor féloldalasan nevetsz!". Rögtön rám kapta a tekintetét és most még nagyobb vigyor jelent meg az arcán,én meg lehajtottam a fejem.Remélem nem értette félre.
" Gyertek utánunk és mond meg Emmettnek,hogy hallom amit gondol rólam és rólad!".Már úton voltunk haza amikor meghallottam egy gondolatot a fejemben. " Bella eljönnél velem ma egy laza buliba?Persze remélem nem veszed tolakodásnak". Örömömben felsikoltottam.
- Igen.-Erre Alice is megszólalt,de a lányok csak bambán néztek és kérdezték,hogy mi a bajom.
- Láttam a lila ruhád tökéletes lesz a csizmával!
- Mi lesz tökéletes és hová?
- Edward meghívott egy laza buliba.És Alice szerintem is azt veszem fel.-Persze a mosolyt nem lehetett levakarni az arcomról.Mikor magamhoz tértem már láttam,hogy otthon vagyunk.Kiszálltunk s mielőtt beszélnénk Carlisle-val bepakoltuk a ruhákat a szekrénybe.Mielőtt lementem a nappaliba benéztem a lányokhoz,már aludtak.Mikor lementem már mindenki ott volt és láttam,hogy nagyon kíváncsiak. Egy gyors mosoly Edwardra és leültem.
- Szóval mire vagytok kíváncsiak?
- Ki változtatott át?
- Nem tudom. Haza felé tartottam egy buliból és mivel már nagyon késő volt ezért rövidíteni akartam ezért átmentem egy parkon. Már az elején olyan érzésem volt mintha valaki követne de azt gondoltam csak paranoiás vagyok és a sötét miatt van igy.Már épp kifutottam volna mikor valaki megragadott és visszarántott a faházba. Ott azt mondta hogy ő más lény és érzi,hogy én leszek a legerősebb vámpír ezért átváltoztatott. Nem tartott sokáig három nap,felkeltem de nem voltam szomjas,körülnéztem senki nem volt ott de már nem is Washingtonban voltam.Rájöttem mi vagyok fejlesztettem a képességemet.És most itt vagyok.
- Sajnáljuk.
- Nincs értelme ez a múlt.Valami más?
- Mik a képességeid?
- Gondolatolvasás,pajzs , látom a jővőt. Ezt nem rég vettem át Alice-től.
- Csodálatos. Van még?- Kérdezte Carlisle ámulattal.Közben a többiek is ugyan igy néztek.
- Tudok másokkal beszélni gondolatban,életre keltek élőlényeket, jobban harcolok mint a volturi katonák összevonva. Eddig ennyi!
- Ez nagyszerű. A Volturinál is erősebb vagy?- Kérdezte Esme szeretett teljesen.
- Igen .Ilyen nagyon erős vagyok.
- És a Volturi nem próbált már...?
- Becserkészni? De már nagyon sokszor,de azóta nem amióta legyőztem egyedül Aro seregét.A Családomért ölök.- Közben átvettem Jasper képességét is.
- Jasper.- Szóltam neki .Rögtön visszatért a jelenbe és figyelt mit szeretnék.
-Igen Bella?
- Köszi a képességed!- És dobtam neki egy széles vigyort.Erre mindenkinek nevetnie kellett még Carlisle is megengedett egy kisebb mosoly félét.
- Nincs mit . - Mondta kicsit bambán.
- Bella azt mondtad legyőztél egy egész sereget EGYEDÜL?- Megszólalt a legkedvesebb hang a világon.
- Igen,mondtam a családomért ölök.
- Wow. A egy igazi vadmacskával haverkodunk.- Mit vártam Emmettől?Hogy normálisan válaszol? Dehogy.
- Kösz Em.
- Sajnálom,hogy megszakítalak titeket de Bella készülödnőd kéne elkésünk.-Megint az a féloldalas mosoly istenem. - Igen persze. Akkor én megyek.Maradjatok nyugodtan és ha nem baj örülnék ha ma itt maradnátok. - Persze kincsem menjél csak. És nyugodj meg vigyázunk rájuk-Esme olyan kedves mintha az anyám lenne!Felmentem a szobába készülődni. Épp fürödni készültem amikor halk kopogást hallottam...