2.fejezet

2. fejezet

Én itt maradtam és gondolkoztam, mikor hirtelen valakinek a gondolatát meghallottam…

- " Remélem itt lakik .."- Gondolta Tom. Mi a fenét akar itt nem volt neki elég,hogy 100 visszautasítottam? ! És ekkor megszólalt a csengő.
- Ki az? - Kérdeztem azért,hogy emberibb legyen mert hát azért mégsem kiabálhatok ki ,hogy " Héé Tom mi a fenét akarsz még tőlem? ".
- Tom vagyok ! Tom Lair.- Hihi ez tiszta James Bond volt gondoltam magamban.
- Ohh szia Tom mit szeretnél? - Ez egy kicsit kedvesebb volt mint amit megérdemel de istenem ez az utolsó nap,hogy látja az ő " hercegnőjét".
- Figyu Bells cica tényleg itt hagysz?
- Chh milyen Bells cica? Mi vagy te állatgondozó? És igen elköltözünk.
- Nyugi ci..Bells ne húzd fel magad. Ráncos lesz a homlokod a végén és akkor már késő nem kaphatsz meg!- Komolyan ezt mondta vagy csak elkalandoztam? Hogy lehet valakinek ekkora egoja? Ezek hallatán nem kellet sok gondolkodás rá csaptam az ajtót. Ránéztem az órára már egy óra múlt ha nem sietünk akkor meg kell várni a következő gépet.
- Lányok itt az idő!
- Oké máris indulunk csak még körül nézünk.- Hien nem biz a véletlenre semmit!
- Megvárlak a kocsinál titeket.- Nem tudom miért de olyan furcsa érzésem támad amikor egyre közelebb kerülünk Forks-hoz. Közben a lányok is megjöttek igy elindultunk a reptérre.Mikor már a kocsimat is felrakták mi is elfoglaltuk a helyünket. Az ülések kényelmesek voltak 4 órán át fogunk itt ülni. Remek!
4 óra múlva.
Megérkeztünk Forksba az új otthonunkba. Ez a hely tőkéletes lesz most is mint az év legtöbb napján szakad az eső.a házunk közelében most épitettnek egy másik villát . Nem gondoltam volna,hogy lesznek szomszédaink mindenesetre kíváncsi vagyok kik lesznek azok.A ház gyönyörű pont olyan mint amilyennek képzeltem. Nagyon tágas és hangulatos.A csajoknak lesett az álluk.
- Bells ez a ház nagyon faxa.- Mondta még mindig ámuldozva Britney.
- Köszi! Nekem is nagyon tetszik .Szerintem most menjünk kipakolni és utána elmegyünk megnézzük a várost és beiratkozunk a suliba.És este csapunk egy nagy bulit a medencénél.
- Jónak ígérkezik a terv.- Mondák szinte egyszerre.
Én is felszaladtam és emberi tempóban kipakoltam de még igy is én voltam az első ezért elhatároztam,hogy csinálok valami kis ennivalót az útra .Gyorsan elszaladtam a legközelebbi boltba és vettem mogyorókrémet és lekvár meg egy szeletelt kenyeret.
Mikor megkentem az összeset beraktam a hűttötáskába mellé meg facsartam narancslevet. Pont ebben a pillanatban jöttek le a lányok is.
- Remélem nem baj,hogy csináltam ételt meg egy kis narancslevet facsartam?- Kérdeztem egy 1000 wattos mosoly kíséretében.
- Bella annyira édes vagy persze,hogy nem baj mindjárt éhen halok!- Mondta hálás tekinettel Lucy. És a többiek is bólogatni kezdtek.
- Igazán nincs mit ti vagytok a családom ez csak természetes.na de most elég a lelkizésből induljunk!-Első utunk az iskolához vezetett.
- Jó napot kívánok Isabella Swan vagyok ők pedig a fogadott testvéreim.- Mutattam rájuk.
- Sziasztok ! Miben segíthetek?
- Szeretnénk beiratkozni! Most költöztünk ide.
- Rendben kisasszonyok várjanak egy percet kérem!- Vártunk néhány percet amikor behívatott minket az irodába.
- Kérem jöjjenek kitölteni a lapokat!
- Megyünk .- Mikor beértünk mind a négyünknek adott egy lapot és egy tollat.A lapon mindent kitöltöttem bár gondolkoztam egy kicsit mit írjak a koromhoz ezért tizenhetet írtam. Britney-ék mindent pontosan adtak meg . A nő végig nézte ,hogy rendesen kitöltöttük-e és amikor végzett oda adta az órarendünket. Nekem más volt mivel én egy évvel idősebbenk írtam magam. Szerencsére itt nincsen egyenruha a másik suliban is rühelltem.
- Akkor ennyi lenne Hétfőtől már ti is ide fogtok járni.Most haza mehetnek . Viszlát!
- Viszlát.- Köszöntünk egyszerre. Na ez is meg van most jöhet a városnézés ami nagyon hosszúnak ígérkezik .
- Lányok írány a város és persze a boltok .- Kiáltott fel Hien rögtön.
- Egyetek valamit nem kell ahhoz vámpír hallás ,hogy valaki halja milyen éhesek vagytok!
- Igazad van . - Elővették amit készítettem és elkezdtek enni. Nem lett volna jó már igy az elején megísmerni a kórházat.




Na megérkezett a 2. fejezet ! Sajnálom,hogy ennyit késett! Nincs komi határ de azért örülnék néhány szónak. :D Puszi